Ugrások meglovaglása a következő fázisokra, szakaszokra osztható: odalovaglás-elugrás-lebegés-földet érés-tovább lovaglás. Ez földről is így néz ki, hiszem ott is ugyanúgy fontos az odaérkezés, és továbbhaladás, mintha csak lóháton ülnénk.

A videóban Patás látható az FSZK Nyílt Napon, amint egy 110 cm magas meredek ugrást kérek tőle földről. A lassított felvételen jól lehet látni a ló-lovas mozgását, és a ló testhelyzetét az ugrás megközelítésekor -az ugrás fölött és a leérkezéskor. Érdemes megfigyelni, hogy Patás helyes lábon vágtázik  tovább az ugrás után (bal lábon, mivel bal kézen halad tovább).

Az ugrás palánkokból és egy legfelső rúdból áll, ami viszonylag tömörré teszi az ugrást. Ha a rudak közt nagyok a távolságok, akkor az ugrást szellősnek mondjuk -> ezt a ló nehezebben méri fel, így nagyobb a hibalehetőség.

Az ugrás nincs elbarikádozva!

Meredek ugrás, földről kérve

Széles-meredek ugrások esetén a lónak széleset és magasat kell ugrania. Ilyen ugrás például az oxer és a tripple bar.

Tripple bar

Széles ugrások esetén nincs magasság, csak szélesség.

Kombinációk, összetett ugrások esetén  két vagy több ugrás közt egy vagy maximum kettő vágtaugrás van. Ennél több vágtaugrás esetén már akadálysorról, vagy vonalról bszélünk. Öt vágtaugrás felett már önálló ugrásként lovagolható meg az akadály.

Sok extrém ugrás is létezik, gondoljunk a cross-country versenyszámra a lovastusán belül, vagy a szabadidomításra, ahol akár egy másik lovat is át lehet ugratni (JF Pignon és munkássága!).

Egy asztal is ugrássá válhat. Ilyenkor a keskeny “ugrófelület” jelenti a nehézséget. De soha nem barikádozzuk el az ugrást a siker érdekében! Adjuk meg a lehetőséget a lónak, hogy megmutassa: Ő ezt még nem tenné meg.