A szabadidomításról
Úgy fogalmaznék, hogy a szabadidomítás a Natural Horsemanhip (=NH a továbbiakban) egy ágazataként tekinthető. Ugyanis azonos elvekre épül: a lovak egymás közti kommunikációját (testbeszéd) használjuk a lovak képzésénél, szem előtt tartjuk lovunk testi és LELKI egyensúlyát és egészségét valamint nem siettetünk semmit, mert a lovunkhoz mérten haladunk előre.
De akkor miben is más a szabadidomítás? Mert mindenki érzi, hogy kicsit túlmutat az „alapokon”…
Jean-François Pignon óta beszélünk szabadidomításról Magyarországon. Pignon munkássága pedig úttörő a világban. Induljunk ki belőle. Mit is csinál Ő? Lovai hátán állva vágtázik, hátrafelé ülve ágaskodik, vicces elemeket csempész a bemutatóiba, összehangoltan dolgozik a lovaival és még sorolhatnánk. Tehát megjelennek a NH mellett a show elemek is! Melyek színessé és elragadóvá varázsolják a bemutatóját nem csak a lovas közönség számára. Tehát nem csak egy lovas közönség tudja honorálni a bemutatóit, hanem egy laikus is –a show és látvány elemek lévén.
De az alapidomítottság az Ő lovainál is meg van –egyensúly, tökéletes felvételek stb. Nem csak cirkuszi mechanizált produkcióról van szó, hanem komoly alapokon nyugvó képzésről.
Tehát kire is mondható, hogy szabadidomító? Aki nem tud 5 lóval együtt dolgozni az nem lehet az? Vagy aki nem ágaskodik hátrafelé a lovával? Ilyen alapokon azért nem definiálhatunk. De tény, hogy kell egy plusz, amitől ide-vagy oda sorolhatunk valakit (ha egyáltalán akarunk ilyet!).
Szóval: A szabadidomítás egy olyan válfaja a természetes lókiképzésnek, ahol szerepet kapnak az extra, show-szerű elemek is, de ugyanakkor az alapvető képzési skála és ló-ember közti bizalmi kapcsolat is meg van, sőt tökéletesedik.
De mire mondjuk, hogy show elem? Mire mondjuk, hogy természetes elem? És mire NEM mondjuk, hogy trükk? Ebből legegyszerűbb körülírni a természetes elemet. Olyan feladatok, melyek a lovak természetes mozgásmintázatában megtalálhatók. Ebbe beletartoznak az ágaskodások (a Magasiskola is ezeket a természetes mozgásokat aknázza ki, csak nagyobb kontrollt kér a lótól), komplimentek, a lábtartások (jambette) és az innen kifejlesztett spanyol lépés, spanyol ügetés stb.

Hátradőlve ágaskodni
De mi van a fektetéssel, ültetéssel? Ha egy csikós leszedi a kantárat és lefekteti a lovát akkor szabadidomító? Csak ha meg van a teljes NH háttér, azaz valójában nincs is szüksége a kantárra….
Fontos kitétel még a funkcionalitás! Amely elemnek nincs konkrét funkciója, az tekinthető show elemnek.
Egy fektetésnek van funkciója: ha el kell hirtelen rejtőzni (a régi világban gondoljunk csak bele).
Egy ágaskodás életmentő lehetett egy csatában. Magasiskola, bár átgondolandó, hogy ágaskodásnál a ló hasa van az ellenség felé, az pedig támadható pont. De egy kirúgás abszolút jól jöhetett.
Egy kompliment (amit itt jegyeznék meg, hogy NEM térdelés!! A ló térde hátul van, így komplimentnél a ló LÁBTŐRE ereszkedik le!!), szintén hasznos, nem csak a nyújtó hatása miatt, hanem kényelmesség és gyorssá teszi a szőrén való felülést –annak is aki nem tud felugrani a lovára. És nem mellesleg nagyon elegáns feladat.
A konkrét megnevezés pedig azért fontos, mert MINDEN elemnek van funkciója! Legyen az akár ülésjavítás, egyensúlyjavítás, bizalom építés stb. de ezeknél akad fontosabb célja is az adott elemnek (látvány például).
Az egyes show elemeknek pedig csak a fantázia szabhat határt, már csak a sok-sok feladat kérésének pozíciójából fakadóan:
És végül a híres neves trükk elnevezés… Részemről trükköt a bűvész csinál. Egy ló nem húz elő nyuszit a kalapjából. És mutatványt sem csinál, mert nem légtornász. Szimplán a természetes mozgásait mutatja be kisebb nagyobb kontroll alatt, illetve „felturbózva” (lsd. Minden egyre ugrásváltás)…
Ezen gondolatok csak vázlatok, de remélem sikerül elindítani egy veszekedésmentes közös gondolkozást, hogy mivel lehetne bővíteni, konkretizálni a szabadidomítást….
Írta: Tászler Melinda